Beszéltem Leventével. (2 éve együtt buszoztunk, én még az akkori énjét ismerem).
Nem az lep meg, hogy csajozik, és ez a legfontosabb az életében, vagy, hogy idősebb nőket akar meghódítani. Hanem az, ahogy mindezt előadta.
A 15 éves nyomulós kislányokat a rózsaszín világukkal (nem tudom, ő milyenben élt 2-3 éve... max. lilában).
Bár abban igaza van, hogy gáz, ha egy lány rámászik a srácra.
Meg nem tudom, miből gondolta, hogy engem érdekel, hogy hogy "udvarol" a (csillivillivirágszívecskemütty)sexy(csillivillivirágszívecskemütty)baszpicsa(csillivillivirágszívecskemütty)sexy(csillivillivirágszívecskemütty) nevű pénteken részegen felszedett csajának.
Még az tetszett, hogy diploma után ő is megy Amerikába az osztálytársa gazdag rokonaihoz. Szuper, hogy vannak kapcsolatai, és persze, hogy kihasználja, de nem értem miért büszke arra, amit nem ő ért el.
Anyám, és ilyen embereknek kell majd munkát adnunk.
Majd csak benő a fejük lágya. Mindenesetre elérte, hogy ma estére vmi kiégett 40 éves vénkisasszonynak érezzem magam.
Nagyon kiakadtam. És mivel lehet őket motiválni? Pénzzel biztos. Vállalati partykkal? Jó ég. Naigen, meg a női sofőrökkel. Más az anyagiakon kívül nem jut eszembe...
Ezeket a végleteket unom.
Hogy a trenkiben az idősebb nő majdnem sírva kér, hogy adjak neki munkát, vagy, hogy a telefonban velem veszekednek, mert nem tudok TELEFONON állást biztosítani nekik.
Másrészt a leventei fiatalság.
Hol vagyunk mi, normális, átlagos emberek? Mi ufok vagyunk, vagy mik? Kíváncsi vagyok a következő néhány évre. Lehet elkél majd egy-két B, C, D, E... terv...

:/ :/

Ugye mivel eddig nem hívtak sehova (khm-khm) nem is tűnt fel, hogy nincs SZABADidőm.
Mekkora gáz már, hogy csak naptárral tudom megmondani, mikor érek rá. És mit kell csinálni akkor, ha nem érek rá? Ez egy igen igazságtalan szlogen, hogy mindenkinek arra van ideje, amire szán... mert vannak ugyebár olyanok, hogy kötelezettségek, amiket ha magamra vállaltam nem hagyok ott csak úgy...
Ez kész.
Ááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Nem vagyok ám kiakadva.

Nnnajóó.
Ma megkötjük a szerződést a trenkisekkel. Legkésőbb a szülinapomon abbahagyom ezt, és marad reeeengeteg időm. Be kell szereznem 1-2 könyvet, úgylátom :D (futni nem fogok hidegben, az biztos).
Már élvezem azt is, hogy tervezgetem, hogy mit fogok csinálni, viszont fogadni mernék rá, hogy úgysem így lesz :D Ha nincs tw, lesz helyette vmi más... Pl tanulok :D Niki szerint érdemes lenne a bejárósok közül válogatni- mert legalább a buszon találkozunk. Sam szerint pedig azt kéne csinálnom, mint a 16 éveseknek, össze-vissza, bárkivel, aki szembejön, és otthagyni.
Jó volna, ha én tudnám, hogy mit akarok.
Nyarat, de legalább tavaszt!!! Napsütést, virágokat, leveleket, patakokat, lila szaténruhát, nevetést, kirándulást, Amerikát, azt, hogy hasznosnak érezzem magam, időt kávézáshoz, Ribilliót, koooncertet, Balatont, kellő mennyiségű hülyeséget, naplementét, könyvet (megvan vkinek Vámos új irománya?), vidámságot, virágokat, verseket, stbstb.
Nem nehéz az élet, csak szervezni kell.
Túlszerveztem :D

Imádom, mikor elmondják az emberek, hogy mit éreznek, milyennek látnak. Azt már annyira nem, mikor nem tudok rajtuk segíteni.

19 éves vagyok.
Zufrieden, im Allgemeinen. Aber nicht jetzt. Mit meine beste Freundin haben wir uns losgesagt.
Vagy vmi ilyesmi. Mindenesetre elég furi, hogy ennyire fáj, mikor hivatalosan is véget ér egy névleges kapcsolat.
Nem értem, miért, de ilyenkor mindig Gary hiányzik... Talán mert benne nem volt időm csalódni. So, China, call me!
Nehéz mindennek és mindenkinek megfelelni. Főleg úgy, hogy nem vagyok maximalista. Most már nem fogok nyüszögni, hogy miért pont én, ha meghal a mosógép... Érvényes az a közhely (bármilyen gáz is írni egyet-egyet), hogy ami nem öl meg, az megerősít.
Kéne valami új. Elmenni innen.
Néhány év(tized) múlva tuti gyomorfekélyem lesz.
Pedig alig iszom kávét...
Das Leben ist schwiiiiiierig, Kisdrágáim.
U.i. péntek miatt akkor az illetékesektől elnézést. Vagy nem. Minden mindegy. Nem emel föl. Olvasni, az a jó.

Nem az a jó kérdés, hogy minek örülNÉK... sokkal fontosabb, hogy minek örülÖK. Persze az olyan egyszerű lelkek mint én szinte mindennek örülnek. Felesleges elkezdeni sorolni.
Egyébként egy köbméter virágnak :D

Most ez mi?!
Írtam Gergőnek. Kb ennyit: ill., hogy örülök, hogy él, hogy nem kell beszélgetnünk.
Erre! Az új msn-nek köszönhetően látom, hogy kiírta, hogy vajon azért nem tud visszaírni, mert letörölt?!
Kérdem én: én vagyok a hibás mindenért? (elkezdtem részletezni, de nem... mert nem vagyok rossz ember...)
És akkor még ő van felháborodva. Esetleg egy emailt vagy valamit érdemelnék szerintem.
Nos, nem esett jól... És nem írom le a mondatot, amit gondoltam, mert nincs értelme bántani.

Miért kell mindig megfelelni?
Ez olyan, mintha soha nem írhatnál más betűtípussal...
Pedig a sablon emberek kívülről olyan... átlagosak... mindenki küzd vmiért, amitől azt várja, hogy jobbá tegye a sorsát... Ájj, mi is. Mindenki ugyanolyan evilági, kicsinyes emberecske, a gondolatok nem számítanak. Mittudomén. Még mindig jobb, mint evilági, kicsinyes, léhűtő, semmittevő emberecskének lenni... És ha van értelme, akkor esetleg megéri. Mérlegelni kell. Hogy mit, meddig, miért, kivel, hogyan. Stb. Fura. Üveges. Külső. Nem biztonságos. Felelősségteljes. Önálló.
Most ezek pozitív vagy negatív szavak? Nem asszociációs játék.
És akkor vizsgáljuk meg, kiket csodálunk.
Hogy beleadunk-e apait, anyait.
Hogy ki mit mond. Mert nem kell a fellengzős duma, hogy engem nem érdekel senki.
Elegem van némely emberekből. Jólesik?
Puzzle.
"Szép, nyugodt dallam
Elringattam vele magam
Álommá vált a nagyvilág"
Vissza a valósághoz. Cheers up!

Ej-ha! Írt a volt osztálytársam húga, hogy mi van velem? Életünkben nem beszéltünk két szót sem, így meglepődtem egy kicsit. Nem akarok arra gondolni, hogy biztos akar valamit...

Tegnapi party nagyon vicces volt... aranyos kis csórikáim<3<3:P:P kész móka volt, az ünnepelt 3 pohár pezsgő után dalolni kezdett, ugyanennyi ital után a társaság jó részének csillogott a szeme, én meg csak néztem, hogy most 3 pohár pezsgőtől kéne ilyen jól éreznem magam? Egyébként jó volt. Szeretem én őket-ezt sem mondom meg nekik, viszont a végén kicsit váratlan volt, hogy mindenki a másik legjobb barátnője lett, és azt fejtegette, hogy mennyire szereti a másikat, vagy épp a magyar nyelv szépségeiről tartott kiselőadást, naaagy átéléssel-bár az illető teguilát és jagert ivott előtte, így megértem. Érdekes volt, nem olyan, mint a mi össznépi kultúrbanzájaink. Jövő héten azért inkább marxim Samékkel, vagy tópart, ilyesmi... szeretem, a beszélgetés miatt.. Szeretem Samet, Szivit, Fatim, Zedim, többiekem. Jajj, péntek du.-a buli előtt olyan jó volt Orsiéknál! Úgy tűnik a magyarfaktosok egy része egőrült, ezuért nagyon kedvelem őket (is).

Megint elkezdtem nézni a Ryan közlegény megmentését, mert vissza kell vinnem annak a szégyentelen Ricsinek a kazettát. Most legalább ott  volt Apa is, viszont megint csak az első 10 percet láttam, és megit kiakadtam, szóval engem rá newm vesz senki, hogy újra elkezdjem... egyébként a videónk is úgy döntött, hogy ezt nem akarja lejátsani, így bűntudatom sincs, a kazit meg visszaadom kedden. Jee, az élet szép, és süt a nap. Éljen-éljen. Azért a béke igen jó, és értékelendő dolog...

Talán ennyi, lenne még mondanivalóm, de jobb szeretem valós személyjel megosztani... most megyek tanulni-felelősségteljes nagykorúként...

Vagy nézegetem a szépséges virágom...:P